EGY KUTATÁS KIDERÍTETTE, HOGYAN VÁLTOZNAK AZ ÁLMAINK

Hirdetés

loading…


Az alvás változásai

Biológiai, környezeti és tanulási folyamatoknak köszönhetően alakul ki a „belső biológiai óra”, mely szabályozza, hogy a mindennapokban mennyit és mikor alszol. A biológiai óra helye az agyalapon, a látóideg kereszteződése előtt található, szabályozásában a fényviszonyok mellett a tobozmirigyben termelődő melatonin játszik nagy szerepet. A biológiai óra szervezi a napi 24 órás homeosztatikus szabályozást, amely az agy számára a teljes regenerációt, pihenést jelentő alvásmennyiség biztosítását, az ébrenléti működésével felszaporodó anyagok eltávolítását jelenti.

Egy újszülött többnyire csak enni és inni ébred fel, jelenthet ez akár 17-18 óra alvást is policiklikus jelleggel, melynek során rövid alvás–ébrenlét periódusok váltják egymást. 3-5 éves korra alakul ki az alvási minta, de az ébrenlét időszakát még rövid nappali alvás szakítja meg. Kisiskolásoknál 8-10 óra az igény – ez a sok mozgásnak is köszönhető –, majd a kamaszkori változásoktól eltekintve, felnőttkorban beáll az átlagos 7-8 órás alvás, mely 55-60 év felett már 5-6 órára csökken.

A biológiai óra működésében sok minden okozhat változást, ezek közül a kor az egyik fontos tényező:

  • Az elalvással és az éjszaka átalvásával kapcsolatos nehézségek a nőknél kétszer olyan gyakran fordulnak elő, mint a férfiaknál. Egyrészt a stressz és túlterheltség sokkal inkább érinti a nőket, hiszen a munkahelyen és a családi életben is egyformán helyt kell állniuk, emiatt gyakrabban fordul elő, hogy kevesebbet és rosszabbul alszanak. Másrészt a hormonális működés és az abban bekövetkező változások, a menopauza is hozzájárul az alvási szokások megváltozásához, vagy akár alvási zavarok kialakulásához.
  • Külső tényezők is megzavarhatják az alvást, például a normális alvás–ébrenlétet megszakító éjszakai munka vagy a jet lag, a több időzónát átívelő utazás esetében. Ilyenkor a szervezetnek alkalmazkodnia kell a belső biológiai óra átállításával az új időzónához.
  • Nemcsak az alvás hossza fontos, hanem az is, hogy mikor végzed. Egyeseknek a belső órájuk az átlaghoz képest késik, azaz később álmosodnak el, és reggel csak később tudnak felkelni, ezt késleltetett alvási fázisnak nevezik, amely súlyosabb problémákat, például anyagcsere-változásokat okozhat.
  • A másik probléma az ún. alvási bulimia, amikor valaki a hét folyamán csak keveset, alszik, de ezt a hiányt hétvégén megpróbálja bepótolni. Ez hosszabb távon komoly következményekkel járhat, hiszen tartós alváshiány léphet fel.
  • Az alvási készség a korral romolhat. Csökkenhet az alvás mennyisége és minősége is. A napi rutin felborulása, a hormonális változások, a mozgáshiányos életvitel, a társas kapcsolatok hiánya mind hozzájárulhat ahhoz, hogy ezek a változások bekövetkezzenek. Az éjszakai hosszan tartó alvást felváltja a délutáni szunyókálások és az éjszakai rövid alvások kombinációja.
  • Sokkal nagyobb probléma az alvás minőségének csökkenése, ami azt jelenti, hogy a teljes alvás ideje alatt csökken a mélyalvás és az álommunka időtartama, amely az agy és a test regenerálódásához és pihenéséhez járul hozzá.

Életkorra jellemző alvászavarok

Hirdetés

loading...

Egy-két éjszakán át tartó alvászavar bármely életkorban megjelenhet. Krónikus alvászavarról viszont akkor beszélhetünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség problémái több mint egy hónapig állnak fenn, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, aluszékonysággal járnak, akadályozzák a mindennapi életvitelt.
Az insomnia (krónikus álmatlanság), a hypersomnia (fokozott alvásigény) és a parasomnia közül az insomnia és a parasomnia kapcsolódik leginkább az életkorhoz.

Az insomnia az alvási szokások megváltozása miatt könnyebben jelenhet meg időskorban, a biológiai tényezőknek (pl. a kóros kalciumlerakódás következtében a melatoninszint-csökkenés a tobozmirigyben), valamint a jelentősen csökkent nappali fizikai aktivitásnak köszönhetően. Jellemzőbbé válik a korai ébredés, az elalvási nehézségek és az átalvási problémák különböző arányú keveredése. Az egészségi állapot romlásával a különböző betegségek is okozhatnak álmatlanságot (ízületi gyulladások, asztma, szívelégtelenség, vizelettartási problémák stb.). Ehhez járulhat a különböző szív- és érrendszeri betegségekre, magas vérnyomásra és egyéb problémákra szedett gyógyszerek mellékhatása.

A parasomniára − alvási minőségi zavar, melyben az elalvás és az ébredés folyamata sérül, például alvajárás, lidérces álmok, alvási rémület, alvási hallucinációk formájában − jellemző, hogy gyerekkorban előfordulása gyakoribb, később azonban elmúlik. Azon ritka esetekben, amikor felnőttkorban is tartósan fennmarad, általában valamilyen személyiségzavar vagy más pszichés probléma tüneteként jelenik meg.

A lényeg – és ez független az életkortól –, hogy ha frissen ébredsz, és kipihentnek érzed magad, elegendő volt az alvásra fordított idő, és megfelelő volt az alvás minősége is.



Facebook Comments

Hirdetés

loading...

Post Author: admin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.