A nagy ételadalék szótár E E E E

Hirdetés

loading…


Sokan gondolkoztatok már rajta, hogy mi is lehet az az emulgeálószer? Na és az ízfokozók és térfogatnövelők? Joggal merül fel a kérdés bennetek, hogy vajon ezek károsak az egészségünkre vagy nem? Segítünk egy kicsit a megfejtésükben!

Mik is pontosan az ízfokozók és térfogatnövelők?

Mi is az a bio étel?

Az Európai Unió 1992-től törvényben szabályozza, mi számít bioélelmiszernek. Ezt a jogszabályt Magyarország 2000-ben vette át, a jogszabályok pedig tételesen felsorolják a biotermelésnél engedélyezett adalékanyagokat. Tilos a génmanipuláció, a műtrágya, a szintetikus, toxikus anyagok használata. A törvény még az öko-állattartással kapcsolatban is szabályokat állít.
A szabályozás az élelmiszerek előállítására vonatkozik, nem pedig a kész termékben kimutatható szermaradványokra, ezért utólag nem lehet biová minősíteni egy terméket. Az ökológiai gazdaságokat így egy külön, erre a célra létrehozott állami szervezet ellenőrzi.

 

Kakaómassza

A gyártás során a kakaó- és csokoládégyártó üzemekben a kakaóbabot előbb megtisztítják, majd miután megpörkölték, eltávolítják a héját is. Az így kapott anyag az úgynevezett kakaótöret. Ebből őrléssel készítik a kakaómasszát. Ennek igen nagy a zsírtartalma, több mint 50 százalék. A kakaómasszát nagy nyomáson kipréselik, hogy kiváljon belőle a kakaóvaj.

 

Védőgázas csomagolás

A csomagolás során a romlandó élelmiszerek minőségmegőrzési idejét a csomagban található speciális gázkeverékkel vagy tiszta gázzal hosszabbítják meg. Célja, hogy a káros baktériumok és gombák szaporodását megakadáylozza, ezzel meghosszabbítva az élelmiszer minőségmegőrzési idejét.

 

Emulgeálószerek E 322-E 419

Az emulgeálószerek olyan anyagok, amelyek elősegítik az egymásban nem oldódó folyadékok (pl. víz és olaj) egymásban való eloszlatását. Az élelmiszeripari technológiákban számos emulzióképzési eljárást alkalmaznak például a krémeknél, sűrítőknél és haboknál. Az emulgeálószereket széles körben alkalmazzák, így a margarinokban, sütikben, pudingokban is.

 

Térfogatnövelők
Olyan élelmiszeradalékok, amelyek gáz képződésével növelik a tészták nagyságát. Néha nem egyetlen anyagot, hanem több anyag keverékét alkalmazzák. Ugyan az a működésük, mint az otthoni sütésnél, az élesztőé és sütőporé, tehát szén-dioxidot termelnek. 

Hirdetés

loading...

 

Tartósítószerek E 200-E 299
A tartósítószerek a gombás és egyéb fertőzéstől védik az élelmiszert. 

Ízesítők, ízfokozók

Az ízfokozók felerősítik az élelmi­szerek saját ízét és illatát. Legismer­tebb közülük a glutamát (E 260), ame­lyet a távol-keleti konyha is alkalmaz. Készételek gyártása során az eredeti íz gyakran részben elvész, így a gyártó kénytelen ezekhez az anyagokhoz fo­lyamodni. Már csak azért is érdemes kerülni őket, mert könnyű hozzászokni a természetellenesen erős ízekhez, ami rontja az ízérzékelést.Az ízesítők olyan adalékok, melyek az ételhez adva megváltoztatják annak ízét és illatát. A leggyakoribb ízesítők a cukor és a só.

Színezékek E 100-E 199

A színezékek célja, hogy javítsák az élelmiszerek külső megjelenését. Léteznek természetes színezőanyagok, ám legtöbbjüket mesterségesen állítják elő. Az olyan szintetikus színezékek – például a citromsárga tartazin (E 102) -, amelyeket pezsgőporok és -tabletták, pudingporok, mustárok és szörpök színezésére használnak, allergiát okozhatnak.

Antioxidánsok E 300-E 321

Mi rejlik az E-számok mögött?

A tartósítószerek gátolják a bakté­riumok, az élesztő- és penészgombák szaporodását, vagy használatukkal növelhető az élelmiszerek szavatossági ideje. Tartósítószer példának okáért a lekvárokhoz adott szorbinsav (E 200), továbbá a zöldség- és gyümölcskonzervekben, valamint a pácok­ban megtalálható benzoesav (E 210).

Az aromák egy része természetes – állati vagy növényi – forrásból szár­mazik; ilyen a narancsaroma, amelyet narancsból vagy narancshéjból nyer­nek. Vannak azonban mesterségesen előállított szintetikus aromák is – ilyen például a vanilin -, ám ezek kémiai összetétele megegyezik az eredeti ter­mészetes aromaanyagéval.

A természetes aromát emberi fogyasztásra alkalmas nyers-, vagy szokásos élelmiszer-technológiai eljárásokkal nyerik ki a feldolgozott növényi vagy állati eredetű anyagokból. A természetazonos aromát vegyi eljárással állítják elő, hogy az így kapott vegyület kémiailag azonos legyen a növényi vagy az állati eredetű anyagban, természetes tartalomként jelen levő aromaanyaggal. A mesterséges aromát olyan vegyi szintézissel készítik, amely a növényi vagy állati eredetű anyagban, természetes tartalomként jelen levő aromaanyagoktól kémiailag eltérő anyagot eredményez.

 

 

Facebook Comments

Hirdetés

loading...

Post Author: admin

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.