MINIMÁLBÉR 2017 ÖSSZEGE: ENNYIVEL TÖBB NETTÓ BÉRT KAPHATSZ KÉZHEZ 2017-TŐL

Hirdetés

Minimálbér 2017 összege: ennyivel több nettó bért kaphatsz kézhez 2017-től. Minimálbér emelés 2017: jelentősen növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2017. január 1-jétől. Ennek oka pedig az elképesztő mértékű magyarországi munkaerőhiány, mely a korábbi alacsony minimálbér-szintnek köszönhető. 2017-ben a munkavállalók többsége már nem megy el kevés nettó bérért dolgozni, inkább külföldön próbál szerencsét. A cégek számára az égető munkaerőhiány pedig már-már a profitot is veszélyezteti, így a minimálbér-emelés és az általános béremelés 2017-ben minden korábbi évhez képest fontosabbá vált.

Megszületett a megállapodás a kormány és a munkáltatók valamint a szakszervezetek között, így a minimálbér 2017. évi összege bruttó 127.650 forintra emelkedik, a garantált bérminimum összege 2017-től pedig bruttó 161.250 forintra nő. Hosszan tartó egyeztetések vártak a munkáltatókra és a kormány képviselőire 2016. őszén, hiszen el kellett dönteniük a 2017. évi minimálbér és garantált bérminimum bruttó és nettó összegét is. Érdemes idén a bruttó és a nettó szavakat aláhúzni, hiszen az egyre súlyosabb munkaerőhiány miatt a kormány tervezi a bérekre rakódó járulékok csökkentését 2017-től. Ennek következtében nem egy átlagos minimálbér-emelés várható 2017. január 1-től, de a munkáltatók terhei is csökkennek majd. A minimálbér-emelés 2017. évi mértékéről az alábbiakban beszámolunk részletesebben is, amint a további információk napvilágra kerülnek. De emellett megpróbáljuk kielemezni azt is, hogy mi az oka a jelentős magyarországi munkaerőhiánynak, és mi lehet ennek a megoldása. 15 százalékos minimálbér emelés várható 2017. január 1-jétől, melyet számos elemző és döntéshozó várt már az elmúlt hónapok során. A bruttó-nettó bérek 2017. évi helyzetének bemutatása mellett beszámolunk arról is, hogy 2017-ben a munkaszüneti napok és a hosszú hétvégék hogyan határozzák meg a munkarendet. A minimálbér összegének emelése mellett a cafeteria 2017 évi rendszere is teljesen átalakul, mely szintén a munkavállalóknak kedvez majd. Minden évben figyelemmel kísérjük portálunkon a minimálbér aktuális évében várható változásait. Nincsen ez másként 2017-ben sem, így írásunk további részében a bejelentett hivatalos adatok alapján elemezzük a minimálbér és a garantált bérminimum kötelezően fizetendő összegét és a kapcsolódó járulékokat is.

A minimálbér összege 2017-ben bruttó 127.650 forint lesz

A kormány hatalmas bérfejlesztésre tett javaslatot a munkáltatók és munkavállalók irányába. A konkrét számok pedig úgy hangzanak, hogy 2017-ben 15 százalékos minimálbér emelés jár majd minden munkavállalónak, cserébe a munkáltatók 5 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentésre számíthatnak a kormány részéről. Eszerint 2017-ben öt százalékkal kevesebb szociális hozzájárulási adót kell majd fizetni. 2017. január 1-től a bruttó minimálbér összege 127.650 forintra, míg a garantált bérminimum összege 2017-ben 25 százalékkal emelkedik, vagyis bruttó 161.250 forintra nő.

A minimálbér nettó összege a 2016. évi nettó 73.815 forint után 2017-ben a nettó minimálbér összege már 84.887 forint lesz. Vagyis a minimálbért keresők 11.072 forinttal többet találnak majd a borítékban, mely tizenöt százalékkal több elkölthető havi jövedelmet jelent. Ezen jelentős bérnövekedés megvalósulásának következményeként pedig az új évben átlagosan tíz százalékos általános bérfejlesztésnek kell Magyarországon megvalósulnia.

Minimálbér bruttó-nettó összege 2017-ben (forint)
Bruttó minimálbérNettó minimálbérMunkaadói járulékokMunkavállalói járulékokÁllamnak fizetett járulékok összesenMunkáltató összes havi költsége
127.65084.88729.99742.76372.760157.647

A nemzetgazdasági miniszter javaslata azonban többet tartalmaz, mint csupán a 2017-es minimálbér jelentős emelését. Hosszabb távon további emeléseket tervez a kormány, így a minimálbér 2018-tól további 8 százalékkal 137.862 forintra nőne, míg a garantált bérminimum 2018-tól 12 százalékkal növekedne bruttó 180.66 forintra. A folytatásban pedig 2019-től minden évben 2-2 százalékkal emelnék a minimálbér valamint a garantált bérminimum összegét, négy éven keresztül. Ha ezek a tervek megvalósulnak, akkor el lehet majd mondani azt, hogy Magyarországon 2017 és 2023 közötti hat éves időszak alatt negyven százalékkal növekednek majd a bruttó bérek. Az alábbiakban a jelentős minimálbér emelés hátteréről és annak következményeiről is szót ejtünk részletesebben.

A szociális hozzájárulási adó 2017-ben 27-ről 22 százalékra csökken

A szociális hozzájárulási adó 2017-ben 27-ről 22 százalékra csökken, mely egy százalékkal több, mint amiről hetekkel korábban szó volt. Ez a járulékcsökkentés hozzásegítheti a cégeket ahhoz, hogy ne legyen akkor teher számukra a minimálbér-emelés. A minimálbér esetén 2017-ben a 27 százalékos mértékkel számolva 34.466 forint lett volna a szociális hozzájárulási adó összege, ez csökken 6.383 forinttal a 22 százalékos mértékre, melynek összege így 28.083 forint lesz.

A garantált bérminimum összege 2017-ben bruttó 161.250 forint

Az alábbiakban kiszámoltuk, hogy ha valaki garantált bérminimumot keres majd 2017-ben, akkor mekkora nettó bérre számíthat. Emellett a táblázatból az is látható, hogy a munkáltatók az 5 százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentéssel 8.063 forintot takaríthatnak majd meg a havi bérköltségen.

Garantált bérminimum bruttó-nettó összege 2017-ben (forint)
Bruttó garantált bérminimumNettó garantált bérminimumMunkaadói járulékokMunkavállalói járulékokÁllamnak fizetett járulékok összesenMunkáltató összes havi költsége
161.250107.23137.89354.01991.912199.143

2017-re a korábbi évekhez képest is rekord alacsony szintre csökken a magyarországi munkanélküliségi ráta, hiszen az 5 százalékos szint alá csökken várhatóan a munkanélküliek száma. A jövőben a foglalkoztatottság pedig előreláthatólag még tovább fog bővülni. Ezzel együtt azonban egyre súlyosabb az országban a munkaerőhiány is, melyet talán csak béremeléssel és esetleg képzett vendégmunkások behívásával lehet majd orvosolni. Ahhoz képest, hogy az elmúlt időszakban a munkaerőhiány csupán néhány szektort, és elsősorban a gazdag nyugati országokkal határos Dunántúlt érintette, 2016 végére már országos méretűvé duzzadt, és szinte minden ágazatot érint.

A munkaerőhiány leginkább a mezőgazdasági idénymunkáknál, a turisztikai szektorban, a kereskedelemben, az informatika területén, a szolgáltatásoknál, a mérnöki ágazatokban, az építőiparban és a feldolgozóiparban okoz egyre többször megoldhatatlannak tűnő gondot. A cégek közel hetven százaléka panaszkodik napjainkban arra, hogy nem talál megfelelő munkaerőt. Megoldásként a közmunkások átképzését és a közalkalmazottak magas arányának csökkentését javasolják a munkáltatói érdekképviseletek a kormány számára.

A munkaerőhiány miatt sok cég vagy rákényszerül arra, hogy 2017-ben emelje alkalmazottai bérét, vagy kénytelen lesz megszüntetni tevékenységét. A kisebb hazai cégek azonban nem minden esetben örülnek annak, ha a foglalkoztatottaiknak többet kell fizetni, hiszen akkor a nettó béren felül a magasabb összegű járulékok is nagyobb terhet jelentenek az általában igencsak feszesen gazdálkodó kisvállalkozások számára. Éppen ezért várják hazai cégek ezrei, hogy a kormány döntsön valamilyen mértékű; 2017-től életbe lépő járulékcsökkentésről.

Ha kitekintünk az Európai Unióba és megnézzük más uniós tagországok minimálbérrel kapcsolatos gyakorlatát, akkor sajnos szomorúan kell megállapítanunk azt, hogy a magyarországi minimálbér bruttó és nettó összege a tagországok között a legalacsonyabb alsó harmadban foglal csak helyet. Még a csak néhány éve EU-tag Horvátországban is magasabb a minimálbér bruttó összege, mely jelenleg 128.000 forint körül alakul, a hazai minimálbérnél jelentősen kevesebbet pedig csupán Bulgáriában kapnak a munkavállalók, nekik 55.000 forint körüli összeggel kell minimálbéresként beérniük.

Jó hír a Szlovákiában élőknek, hogy 2017. január 1-től északi szomszédunknál már 435 euróra emelkedik az ottani minimálbér összege. Az Eurostat 2015-ös adatai alapján készített alábbi táblázat mutatja Magyarország lemaradását a minimálbért tekintve is. Az ország egyre inkább lemarad a szomszédos országoktól is, a nyugat-európai bérek pedig szinte behozhatatlannak tűnnek.

Minimálbér bruttó összege az EU-tagállamokban, 2015-ben (euróban számolva)
Luxemburg1923 €
Belgium1502 €
Hollandia1502 €
Németország1473 €
Írország1462 €
Franciaország1458 €
Nagy-Britannia1379 €
Szlovénia791 €
Spanyolország757 €
Málta720 €
Görögország684 €
Portugália589 €
Lengyelország410 €
Horvátország396 €
Észtország390 €
Szlovákia380 €
Lettország360 €
Magyarország333 €
Csehország332 €
Litvánia300 €
Románia218 €
Bulgária184 €
Ausztriában, Cipruson, Dániában, Finnországban, Olaszországban és Svédországban nincsen törvényben rögzített minimálbér (Forrás: Eurostat)

Hirdetés

loading...

Az elmúlt években a magyar gazdaság helyzete stabilizálódni látszik, hiszen csökken az államháztartási hiány, miközben két százaléknál is többel nő a GDP, nőnek a reálbérek és két hitelminősítő is felminősítette 2016-ban hazánkat. Ettől függetlenül azonban sajnos a versenyképességi világranglistán Magyarország hat hellyel hátrébb szorult, így 2016-ban Magyarország a 69. helyen áll a 138 országot tartalmazó listán, ez a helyezés az Európai Unión belül pedig csupán a 25. A világ legversenyképesebb országa Svájc lett, míg az EU-n belül a negyedik hellyel büszkélkedő Hollandia a legversenyképesebb tagország.

Magyarország nehéz helyzetét jól szemlélteti, hogy jelenleg 1,5 millió magyar ember keres (hivatalosan) minimálbért, és emellett a fekete gazdaság aránya is magas. Ráadásul hazánkban a legnagyobb mértékű adó- és járulékelvonás terheli a minimálbért. Míg Magyarországon a bruttó minimálbérből 34,5 százaléknyit von el az állam, a második helyezett Litvániában ez “csupán” 27 százalék, a harmadik helyen Lengyelország és Németország áll 26 százalékkal, az összes többi uniós tagország pedig ezután következik.

Természetesen amellett, hogy Nyugat-Európában jóval magasabbak a minimálbér-összegek a hazainál, azt is tudni kell, hogy az átlagos árszínvonal is jóval meghaladja a magyarországi szintet. Vagyis sokkal többe (akár ötszörösébe is) kerülhet a lakhatás, a szórakozás és az éttermi költségek, az élelmiszerek ára pedig sok országban másfél-kétszerese a magyarországiaknak. Sajnos a jelentős magyar munkaerőhiány kihathat 2017-től az inflációra és a termékek áremelkedésére is. Ennek pedig az az oka, hogy ha a munkáltatók kénytelenek magasabb bért fizetni dolgozóiknak, akkor a megemelkedett költségeket várhatóan áthárítják majd a fogyasztókra. Egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy 2017-tól kezdődően 3-5 év alatt akár 20-25 százalékos általános drágulásnak is tanúi lehetünk majd.

Minden bizonnyal a 2016-os év végén a munkáltatói szervezetek vezetői olyan mértékű minimálbér emelésre tesznek javaslatot a kormánynak, melynek összege 2017-ben sokkal jobban közelít majd a magyarországi létminimum jelenlegi szintjéhez. Ezen túlmenően pedig a hatalmas munkaerőhiányra is muszáj lesz minimálbér-emeléssel reagálni. A 2017-es minimálbér összegével és a fizetendő közterhek mértékével kapcsolatos minden további hírt ezután is közölni fogunk; naprakészen frissítve írásunkat. Az alábbiakban az eltelt hét év során adható minimálbér összegeit hasonlítjuk össze egymással.

Minimálbér bruttó-nettó összege 2010-2017 között (forint)
Bruttó minimálbérNettó minimálbérMunkaadói járulékokMunkavállalói járulékokÁllamnak fizetett járulékok összesen
201073.50060.23620.94813.26434.212
201178.00060.60022.23017.40039.630
201293.00060.91526.50532.08558.590
201398.00064.19027.93033.81061.740
2014101.50066.48328.92835.01863.945
2015105.00068.77529.92536.22566.150
2016111.00073.81531.63537.18568.820
2017127.65084.88729.99742.76372.760

Olyan elemző is nyilatkozott a kiterjedt munkaerőhiánnyal kapcsolatban, aki szerint nem vendégmunkásokra van szüksége országunknak, hanem az oktatás színvonalának jelentős emelésére, a felnőttképzés fejlesztésére, valamint átképzések indítására. Hiszen jelenleg is van egy jelentősebb munkanélküli réteg, melynek tagjai tudnának dolgozni, csak nincsen megfelelő képesítésük. Ráadásul több döntéshozó is szorgalmazza a nagyobb mértékű minimálbér-emelést, 2017-től esetleg 2018-tól. Akinek nincsen munkája jelenleg, annak most igazán megéri hiányszakmát tanulni, hiszen biztos és jól fizető állásra számíthat a jövőben.

Sokan nem gondolkoznak el azon, hogy az alacsony minimálbér-összeg és a későbbi nyugdíj összege szorosan összefügg. A kapitalizmus elmúlt két évtizedében a magyarországi vállalkozók tömegei úgy szerették volna elkerülni a magas járulékfizetést, hogy hosszú évekig minimálbért kerestek hivatalosan. Sajnos az viszont csak napjainkban válik számukra világossá, hogy a korábbi minimálbéres kereset csupán minimális nyugdíjat tesz később lehetővé. Így azzal, hogy a társadalom széles rétegei próbáltak és próbálnak kevesebb adót fizetni a minimálbér alapján, később azt okozza, hogy 30-40 ezer forintos nyugdíjra számíthatnak majd.

Így azoknak, akik minimálbért keresnek csupán, érdemes elgondolkodniuk a megtakarítás lehetőségén, hiszen Magyarországon olyan alacsony a bérszínvonal, hogy az átlagkeresettel rendelkezők is csak 100 ezer forint körüli nyugdíjra lesznek majd jogosultak, a minimálbéreseknek pedig ennél sokkal rosszabb a helyzetük, hiszen nekik alig 50 ezer forintnyi nyugdíj jár majd. A társadalom pedig vészesen elöregedő korfával rendelkezik, így a döntéshozóknak és a munkavállalóknak két évtizede maradt arra, hogy valamilyen megoldást találjanak a nyugdíjjal összefüggő össztársadalmi és egyéni problémára.

Az átlagkeresetek a gazdasági folyamatok következtében máris nőttek Magyarországon 2016 első hat hónapjában, így a nettó keretesetek 7,6 százalékkal 171.600 forintra emelkedtek az előző év azonos időszakával összehasonlítva. Ez a jelentős bérnövekedés 2017-ben is folytatódni fog, melyet többé-kevésbé várhatóan a minimálbér mértéke is követ majd.

Érdekesség, hogy az Európai Unióban felmerült egy olyan minimálbér-javaslat is, mely szerint az adott országban összesített átlagkereset 60 százalékára nőhetne az összes uniós tagállamban a minimálbér mértéke. Ennek a munkavállalók rendkívüli módon örülhetnének, azonban a munkáltatók számára olyan terhet jelentene, melyet nem tudnának kigazdálkodni. A jelenlegi magyarországi minimálbér a hazai átlagbér 45 százaléka. A 60 százalékra történő emelés pedig azt jelentené, hogy hirtelen nettó 22 ezer forinttal nőne a munkavállalók havi juttatása. Sajnos úgy tűnik, hogy ez még évekig álom marad Magyarországon.

A kormány járulékcsökkentéssel segítheti a 2017-es foglalkoztatást, az erről szóló tárgyalások 2016 negyedik negyedévében kezdődhetnek meg. A járulékcsökkentés és a járulékplafon újbóli bevezetése pedig összefügg majd a minimálbér 2017-es összegével is. Azonban nehéz tárgyalások várhatók a kormányzati döntéshozók, a munkaadók képviselői valamint a munkavállalók érdekvédői között; hiszen míg a munkáltatók a saját költségeiket csökkentenék, addig a munkavállalók több nettóhoz szeretnének jutni 2017-től. Mindenesetre várhatóan a nettó bérek tovább nőnek majd 2017-ben, hiszen a munkavállalók megtartásának érdekében a foglalkoztatók kénytelenek lesznek bért emelni.

A 2017. évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások október első hetében elkezdődtek Magyarországon. Az egyeztetéseken a munkáltatók célja a számukra magas járulékteher csökkentése, míg a foglalkoztatottak érdekképviseletei azt szeretné elérni, hogy 2017-től jelentősebben emelkedjen a nettó minimálbér összege is. A szakszervezetek képviselői azt szeretnék elérni, hogy 2017-től érdemben csökkenjen a béreket terhelő adók mértéke, ezáltal pedig fehéredjen a jelenlegi magyarországi szürkegazdaság. A hosszan tartó egyeztetések kimeneteléről azonban jelenleg nem lehet még tudni semmit. A minimálbér valamint a garantált bérminimum 2017-es bruttó és nettó összegeit közzétesszük oldalunkon, amint azok mértéke hivatalosan is napvilágra kerül.

officina.hu

Facebook Comments

Hirdetés

loading...

Post Author:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.